Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeleti ügyosztály

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1a) bekezdése alapján a következőket rendeli el.

1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki. E rendelet rendelkezéseit minden 14. életévét betöltött természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben kell alkalmazni, aki (amely) cselekményével, mulasztásával, egyéb magatartásával megsérti a közösségi együttélés e rendeletben meghatározott alapvető szabályait.

2. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt indult közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.

3. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § A közösségi együttélés szabályainak megsértője nem vonható felelősségre e rendelet alapján, ha a szabályszegő magatartás büntető-, szabálysértési vagy más jogszabály hatálya alá tartozik.

5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályát sértő magatartás miatt folytatott közigazgatási hatósági eljárás kizárólag hivatalból indul lakossági bejelentésre, vagy a hatóság észlelése alapján.

a) a közösségi együttélés alapvető szabályát sértő cselekmény elkövetésétől, a hatóság tudomására jutásától,

b) mulasztással történő megvalósítás esetén a teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

c) jogellenes állapot fenntartásával történő megvalósítás esetén a közösségi együttélés alapvető szabályát sértő állapot fennállása alatt vagy annak megszüntetésétől

6. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait megsértővel szemben közigazgatási bírság vagy helyszíni bírság kiszabásának van helye.

(2) Közigazgatási bírság kiszabására a jegyző, a helyszíni bírság kiszabására a Budapest Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeleti Ügyosztály közterület-felügyelője jogosult.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályát sértő magatartás jogkövetkezményeként közigazgatási bírság kiszabása helyett az eset összes körülményeire figyelemmel figyelmeztetés alkalmazható.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azzal szemben, aki a közösségi együttélés alapvető szabályait 1 éven belül ismételten megsérti.

7. § (1) Kiskorú személlyel szemben közigazgatási bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik. Kiskorú személlyel szemben folytatott eljárásban a kiskorú meghallgatása nem mellőzhető, a meghallgatásról törvényes képviselőjét értesíteni kell.

(2) Kiskorú személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.

8. § A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a figyelmeztetés alkalmazása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a közösségi együttélés alapvető szabályait sértőt nem mentesíti az elkövetett jogsértés miatti, a külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.

9. § A közigazgatási bírságot, a helyszíni bírságot az erről hozott döntés végrehajthatóvá válásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni a döntéssel együtt átadott készpénz átutalási megbízás (csekk) befizetés útján; vagy a döntésben meghatározottak szerinti bankszámlára történő közvetlen pénzátutalással.

10. § Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályának megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási, vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófa elleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.

a) nem gondoskodik az ingatlana előtti járda tisztántartásáról, hó eltakarításáról és síkosság mentesítéséről,

b) nem gondoskodik az ingatlanára került illegális falragaszok, közízlést sértő, vagy városképet rontó festések eltávolításáról, amennyiben az azokat elhelyező, vagy akinek az érdekében a kihelyezés történt, nem ismert,

c) nem gondoskodik a beépítetlen telekingatlana tisztántartásáról, gyommentesítéséről,

d) munkavégzése során, vagy egyéb tevékenysége következtében a közterületre került szennyezést – ismeretlen szabályszegő esetén az, akinek a munkavégzés, vagy az egyéb tevékenység az érdekében állt – haladéktalanul nem szünteti meg,

e) szórakoztató, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató hely üzemeltetőjeként az egység nyitvatartási ideje alatt – a bejárat közvetlen közelében – nem helyez el köztéri hulladékgyűjtő edényt, vagy annak ürítéséről nem gondoskodik, vagy az egység homlokzati vonalától az úttestig terjedő közterületi részt folyamatosan nem tartja tisztán,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát, természetes személy esetén százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy a c) pont kivételével ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

a) közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól, vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ,

b) a közterület-használatra a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, vagy a közterületet hatósági szerződés nélkül, vagy jogszabály megsértésével használja,

c) olyan közterületi részt használ, amelyre közterület-használati hozzájárulás nem adható

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

13.§ (1) Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.

a) az érvényes közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátóegységekre nyitvatartási időben,

b) a szeszes italt is forgalmazó alkalmi rendezvények területére a rendezvény ideje alatt,

a) a zöldterületen lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait elpusztítja, károsítja,

c) gyepfelületre, parkosított területre gépjárművel, más járművel – ide nem értve a zöldfelületek karbantartását – behajt, beáll,

d) közkifolyónál, kútnál járművet, vagy szennyezett tárgyat mos, vagy szökőkútban fürdőzik,

e) az úttesttől szintkülönbséggel, vagy más látható módon elhatárolt, az úttest és a járda közötti szilárd burkolattal el nem látott területet gépjárművel megállás vagy várakozás céljából – azt kifejezetten megengedő közúti jelzés hiányában – igénybe vesz,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát, százezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

15. § A Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló 18/2013. (IV.24.) önkormányzati rendelet a következő 36. § (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A jogellenes közterület-használat következményeire vonatkozó rendelkezéseket a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.”

16. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2016. július 1. napján lép hatályba.

1. a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló 18/2013. (IV.24.) önkormányzati rendelet 34. § (4)-(7) bekezdése. [1]

2. a szeszesital fogyasztásának tiltásáról a közterületeken szóló 46/1999. (XII.1.) önkormányzati rendelet.[2]

2012-ben az Országgyűlés megszüntette a helyi önkormányzatok szabálysértési rendelet alkotási jogát, egyidejűleg új szabálysértési kódexet alkotott. A törvény nem tartalmaz rendelkezéseket azonban az egyes önkormányzatok helyi adottságaiból (pl. településszerkezetből, népességszámból, népsűrűségből, infrastruktúrával összefüggő életforma különbözőségéből, stb.) eredő, a lakosság nyugalmát, zavartalan együttélését zavaró magatartásokra, mulasztásokra. A törvényalkotó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában felhatalmazta az önkormányzatokat a közösségi együttélés alapvető szabályainak és azok megsértéseiből fakadó jogkövetkezményeinek helyi rendeletben történő meghatározására. A rendelet szankcionálja azon már meglévő helyi rendeletekben megfogalmazott tiltásokat, melyek a leggyakrabban fordulnak elő, és a helyben élő, vagy itt tartózkodó lakosság életminősége, érdeke szempontjából valóban jelentőséggel bírnak.

A rendelet értelmében első fokon, átruházott hatáskörben a jegyző jár el. Az eljárás szabályaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései az irányadóak. Szankcióként közigazgatási bírság kiszabására – természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedően – a jegyző jogosult, valamint ahol a rendelet lehetővé teszi, ötvenezer forintig terjedően a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

A közösségi együttélés általános szabályának elmulasztása esetén alkalmazott eljárási szabályokat részletezi. Ennek rögzítése mellett a rendelet szerinti eljárás megindítására, jellegére, az eljárás lefolytatására jogosult hatáskörére, a felelősségre vonás akadályaira, az alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó részletszabályokat tartalmazza. A 8. § kiemeli, hogy a rendelet szerinti jogkövetkezmény alkalmazása nem mentesíti a szabályszegőt a teljesítendő kötelezettsége alól.

A közterület rendjét, valamint a lakókörnyezetet sértő szabályszegő magatartásokat és az azokhoz fűződő jogkövetkezményeket tartalmazza, így különösen az ingatlantulajdonos kötelezettségeit (például járda tisztántartása, síkosságmentesítés, falragaszok eltávolítása, gyommentesítés), kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató hely üzemeltetőjének kötelezettségeit (pl. hulladékgyűjtő edény elhelyezése, ürítése). Szabályozza a közterület használatának módját, a szabályszegő magatartásokat és az azokhoz fűződő jogkövetkezményeket.

A zöldterület, zöldfelület használatával kapcsolatos szabályszegő magatartásokat és a hozzájuk fűződő jogkövetkezményeket szabályozza, így különösen a növényzet elpusztítását, gyepfelületre történő behajtást, közkutaknál történő tárgyak mosását, szökőkútban fürdőzést.

[1] A rendelkezés beépítve a 18/2013. (IV.24.) önkormányzti rendeletbe.

[2] A rendelkezés beépítve a 46/1999. (XII.1.) önkormányzati rendeletbe.