1.1. Személyi szabadságot és más állampolgári jogokat korlátozó, vagy azokat közvetlenül érintő intézkedések:

a) Közterületvédelmi intézkedések:
- igazoltatás;
- feltartóztatás;
- előállítás;
- áruvisszatartás;
- hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű eltávolítása közterületről.

b) Vagyonvédelmi intézkedések:
- terület (épület, építmény stb.) lezárása;
- illetéktelen személynek a lezárt területre történő belépésének megakadályozása;
- lezárt területen illetéktelenül tartózkodók eltávolítása.

c) Adatkezelés:
- meghatározott nyilvántartási adatok kérése;
- hatósági ellenőrzés végzése;
- személyről, lényeges környezetről, körülményről, tárgyról kép- vagy hangfelvétel készítése.

d) Szankciók:
- a helyszíni bírság kiszabása.

e) Kényszerintézkedések:
- testi erő alkalmazása;
- könnygázszóró palack alkalmazása;
- szolgálati kutya alkalmazása;
- a jogos védelemre, a végszükség esetére megengedett kényszerintézkedések alkalmazása.

f.) Közlekedésrendészeti intézkedés;
- közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű elindulást gátló eszközzel történő rögzítése, illetőleg a forgalmat akadályozó, vagy balesetveszélyt jelentő járművek elszállítása. 

1.2. Személyi szabadságot és más állampolgári jogot nem korlátozó intézkedések:

a) Intézkedések:
- felvilágosítás kérés;
- tőle elvárható segítségnyújtás;
- az elkövető felhívása a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére;
- kötelezett felhívása a közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, a tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak, vagy mulasztás esetén az előírások betartására;
- feljelentés megtétele.

b) Hatósági ellenőrzés:
- a helyszín, a szemletárgy megtekintése;
- az iratok és más dokumentumok tanulmányozása;
- a műszeres vizsgálatok végzése;
- belépés az ellenőrzött személy vagy szerv minden olyan helyiségébe, amely a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges;
- a munkafolyamatok megfigyelése;
- az ügyféltől vagy képviselőjétől felvilágosítás kérése;
- a bizonyítási eljárás lefolytatása.

A közterület-felügyelői intézkedéseket az 1999. évi LXIII. Törvény határozza meg.

Ezek:

1. Felvilágosítás kérés:
A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni.

2. Igazoltatás:
A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását. A felügyelő az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.
A személyazonosság megállapításáig az érintett feltartóztatható.

Az igazoltatás alá vont személyek - a közterület-felügyelet feladatköréhez tartozó - jogsértő magatartást tanúsítottak (szabálysértést követtek el, hatósági határozatban foglalt kötelezettséget megszegtek) vagy ilyen tevékenységgel összefüggésbe hozhatók (tanú).
Vagyis: a személyi kör jogilag behatárolható, valamilyen jogi eljáráshoz kapcsolható. A jogilag szabályozott egyedi eljárások lefolytatásához közérdek fűződik.
A személyi szabadság korlátozásának időtartama meghatározott: a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

Amennyiben az érintett személyazonosságát nem igazolja, a közterület-felügyelő a legközelebbi rendőri szervhez előállíthatja. Ettől kezdve már az Rtv.-nek az előállításra vonatkozó szabályai lesznek az irányadók.
Az intézkedés esetleges jogszerűtlensége esetére a Kftv. megfelelő rendelkezéseket tartalmaz.
Idetartozik mindenekelőtt az az előírás, hogy a közterület-felügyelő szolgálatát országosan egységes egyenruhában teljesíti, így a közterület-felügyelői minőség felismerhető. Köteles továbbá az úgyszintén országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott jelvényt viselni...

Az Alkotmánybíróság a hatóság tagjai azonosíthatóságának fontosságát és jelentőségét az 54/2000. (XII. 18.) AB határozatban kifejtette: intézkedésük alkalmával a hatóság tagjai nyilvánosan, az állam képviselőiként lépnek fel. A hatóság tagjainak intézkedési jogosultságát egyenruhájuk vagy igazolványuk igazolja.

Az intézkedés alá vont állampolgárnak jogos érdeke az, hogy a hatósági fellépés teljes időtartama alatt tisztában legyen a vele szemben intézkedő személyazonosságával, egyediségével.

Az állampolgár panaszhoz, jogorvoslathoz való joga ugyanis csak így garantálható. (ABH 2000, 516., 521.)



3. Bírságolás:
A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény súlyától függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani. Erről a szabálysértési törvény végrahajtásáról szóló belügyminiszteri rendelet rendelkezik.

4. Feljelentés:


5. Feltartóztatás:
Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerint a rendőrség segítségét kell kérni. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja.

A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.

A személyazonosság megállapításáig az érintett feltartóztatható.

6. Előállítás.
Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja.
A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében a felügyelő előállíthatja.

Az elkövető ellenszegülése esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerint a rendőrség segítségét kell kérni. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja.

7. Dolog elvétele:
A felügyelő azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatarthatja, illetőleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át.

A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.

8. Kerékbilincselés:
Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza, a jármű rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő az önkormányzat rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat.

Úgyszintén kerékbilincs kerülhet a korlátozott várakozási övezetekben díjfizetés nélkül parkoló gépkocsikra is.

A jármű rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos 55/2009. (X.16.) IRM rendelet szabályai szerint kell eljárnia. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyelőséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját, használóját) terheli.

9.Gépkocsik elszállíttatása:
Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett gépkocsi a forgalmat akadályozza, vagy balesetveszélyt jelent, továbbá a kerékbilincselt jármű üzembentartója a kerékbilincselés díját két napon túl nem fizeti meg, illetőleg a baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő a járművet elszállíttatja. Egyben megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot és az út kezelőjét, valamint az elszállított jármű adatait a saját és az Önkormányzat WEB oldalán közzéteszi.

10. Belépés megakadályozása:
A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet (épületet, építményt stb.) - a képviselő-testület rendelkezésére - lezárja, megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen és az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítja.